A kiszámíthatóságról annyit, hogy a modell nélkül eddig a pályán töltött évek száma és képzettség (szakvizsga és tudományos fokozat) alapján világosan látszott, hogy ki milyen kategóriába kerül.  Az, hogy mennyi lesz a bére 10 év múlva, azt nem lehetett tudni persze.  Hogy ez jó-e vagy nem, kérdéses, hiszen ez a rendszer teljesen érdektelen volt a teljesítményre  -  részint persze azért, mert nincs ember, aki megmondja, hogy a pályán mi is az a teljesítmény.  (Nagyjából ezt tükrözte a minőségi bérpótlék halvány összefüggése a teljesítmény képzetével.)

Mi lesz ezután?  Az életpálya modell leírása és a Köznevelési törvény szerint vagy sok jó és magasan kvalifikált pedagógusunk lesz és a közoktatás többe kerül majd, vagy nem sikerül a jó és kvalifikált kollégákat a pályán tartani, viszont olcsó lesz a rendszer.  Ez az egyszerű modell már kipróbálásra került az 1870-es évek Angliájában.  A rendelet tervezet, azonban nem ezt tartalmazza.  Először is Pedagógus II. fokozatba 2014-ben összesen 20 000 kolléga kerülhet, Mesterpedagógus fokozatba pedig legfeljebb 2 000.  2015-ben viszont már 50 000 pedagógus lehet Pedagógus II-ben, 8 000 lehet Mesterpedagógus és 750 Kutatótanári besorolású lesz.  Ez utóbbival kapcsolatban a rendelet 5.§. (3) kimondja, hogy legfeljebb az összes foglalkoztatott 1%-a tartozhat a legmagasabb kategóriába...

Mi van, ha több lesz a Mesterpedagógus és Kutató tanár kritériumoknak megfelelő kolléga?  Először is kérelmezni kell az átsorolást, majd az OH és OFI elbírálja a kérelmeket.  Mi alapján?  Nos, a helyes megfejtők között értékes ajándékokat sorsolunk ki.