Azt mondja a rádió, hogy augusztusban azért ül össze rendkívül az Országgyűlés, hogy lehetővé váljon a pedagógusok év eleji béremelése a módosított törvény szerint.  A hír nem a jereváni rádióban hangzott el, bár hasonló:  ugyanis a parlament azért ül össze sietősen, hogy a pedagógusok ne kapják meg a 2011-ben törvényben rögzített béremelést, csak annak 60%-át (?).  A többit meg majd később, évi 10%-onként...
A mindenki számára helyes értelmezés érdekében:  nem 60%-os béremelés lesz, hanem az ígért emelés 60%-át kapják meg most a tanítók, tanárok és óvónők.  Utána pedig nem évi 10%-os növekedés lesz, hanem a beígért emelés további részét  -  ez utóbbi azt jelenti, hogy a teljes bérhez viszonyítva kb. 3,4%-os lesz az emelkedés, amely csak akkor nem csökken évente, ha emelkedik az amúgy is magas minimálbér.  Azaz szerencsés esetben azzal válik kiszámíthatóvá a pedagógus életpálya, hogy a, reméljük alig növekvő, KSH inflációs szintet közelítő lesz az éves emelés mértéke.  Magyarul:  a pedagógusok reáljövedelme, változatlan adófeltételek mellett, az elkövetkezendő 4 évben a 2013-as emelés utáni szinten marad.  Hacsak persze nem lesz újabb törvénymódosítás...  Ehhez meg egy jól időzített egyéni képviselői indítvány is elég.

És mégis mennyit kell majd ezért dolgozni?  Mivel nincs többé kötelező óraszám, csak a 32 óra iskolai munkával töltött idő és továbbra is 40 óra a heti munkaidő, azt lehetne mondani, hogy ugyanannyit, mint eddig.  A készülő kormányrendelet azonban lehető teszi, hogy esetileg mind a 32 órát tanórai foglalkozással (helyettesítéssel pl.) kösse le az igazgató.  Ez megszünteti az átláthatatlan és extrém jövedelmeket eredményező pótlék- és túlóra rendszert és hatékonyabbá teszi az intézmények működését.  Jól csak az óvónők járnak (már megint...):  ők ugyanis ab start 32 órát töltenek a csoportban, tehát velük már nincs mód jobban kihatékonykodni.